Irodalom (Gyász)

Gyász

A Petőfi Irodalmi Múzeum értesítése:
„Elhunyt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész
Kabdebó Lóránt (1936–2022)
Szomorúan tudatjuk, hogy 2022. január 24-én elhunyt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa (1970–72), Hangtárának egykori (1972–1989) főosztályvezetője.


Fotó: Gál Csaba | PIM

Több évtizeden keresztül volt meghatározó személyisége a múzeum közösségének. Az Irodalmi Múzeum című sorozat, valamint több tanulmánykötet szerkesztőjeként (Vita a Nyugatról, 1973; Valóság és varázslat, 1979) színvonalas kutatómunkára inspirálta az itt dolgozókat, minőségi teljesítményre ösztönözte a fiatalokat. A Hangtár vezetőjeként a kor kiemelkedő íróival készített interjúi a műfaj példamutató alkotásaivá váltak, nemcsak azért, mert felkészült volt és empatikus, hanem mert mindig tágabb összefüggésben látott rá az adott szerző életművére. Interjúit történeti vagy tematikus keretbe foglaltan rendezte kötetekbe: A háborúnak vége lett (1983); A műhely titkai (1984); Sorsfordító pillanatok (1993); Elvesztett otthonok (2003). Minden hangtári munkája közül kiemelkedik két nagy életműinterjúja. Az egyik a több hónapon át készített, barokkosan áradó beszélgetés Szentkuthy Miklóssal, mely Frivolitások és hitvallások címen jelent meg 1988-ban, és ma is a szakirodalom alapművének számít. A másik az emigrációban élő Határ Győzővel készített interjúsorozata, melynek kedvéért 1988 áprilisában kiutazott Wimbledonba, és az író házában lakva két héten át reggeltől estig faggatta őt életéről és műveiről. A szerkesztett változat szövege később Életút címen jelent meg két vaskos kötetben (1993, 1994).
1989-től a múzeumi munkát az egyetemi oktatásban való részvétel váltotta fel. Előbb a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen kapott tanszékvezetői megbízatást, 1993-tól pedig a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének igazgatójává, majd a Bölcsészettudományi Kar dékánjává nevezték ki. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményével és munkatársaival mindvégig megőrizte kapcsolatát. 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia Szabó Magda-szakértője, 1999-től Szabó Lőrinc-szakértője lett.
Sokoldalú munkásságának legfontosabb területe, régóta dédelgetett és kutatott témája Szabó Lőrinc élete és költészete, melyről 1961-ben írta első tanulmányát. Azóta hiánypótló forráskutatásokat végzett, megkerülhetetlen dokumentum-köteteket állított össze és alapvető monográfiákat írt róla. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán létrehozta a Szabó Lőrinc Kutatóhelyet, mely szervező munkájának és szellemi irányításának köszönhetően ma már nagyszabású filológiai és elméleti eredményeket tudhat maga mögött. Könyvek és digitális adatbázisok sora jelzi, hogy Kabdebó Lóránt a hagyományos publikálási formák mellett mennyire nyitott volt korunk digitális világa felé is.
Múltak az évek és évtizedek, de ő lankadatlan erővel, megállás nélkül dolgozott. Tavaly, 85 éves korában jelent meg az „egy Költő Agya” című tanulmánykötete, melyben komparatista nézőpontból elemezte Szabó Lőrinc életművét. Pár napja Nemes Nagy Ágnesről adott szenvedélyesen élő és mégis metszően pontos interjút.
Életeleme volt az irodalom. Két nappal ezelőtt váratlanul kórházba került, de még ott is korrektúrát javított. Méltó sors adatott meg neki. Addig dolgozott ameddig élt, addig élt, ameddig dolgozni tudott.
Emlékét megőrizzük.
2022. január 24.”

A magyarörmény értelmiség nagy vesztesége, melyhez elkerülhetetlen csatolnunk a Tanár Úr még hónapja sincs legutóbbi levelét, ékes bizonyítékát töretlen hovatartozásának

címzett: fugulyan gmail.com

2021. dec. 30. 22:52

Kedves János!
Köszönettel megkaptam a könyveket. Olvasom, mert minden fontos a számomra, ami az örménységünkkel kapcsolatos. Köszönettel, L-t.

Mi köszönjük mindazt, amit magyarörményként tett a magyar kultúráért!
Nyugodjon békében, tisztelt Tanár Úr!

 

 

Gámentzy Eduárd három verse az általunk 2008-ban kiadott “Holddal takarózni” c. kötetéből. :